Tanítási filozófiám

Hogy mi is a tanítási filozófiám, milyen tanár szeretnék lenni? Ezt elég nehéz megfogalmazni. Úgy gondolom, hogy mindenkinek az emlékezetében él olyan tanár, akit szeretett, és jó ötleteket tud "lopni" tőle, valamint olyan is, akit biztosan nem akar követni, ilyen tanár márpedig belőlünk nem lesz! Na ezek azok, amiket egy leendő tanár megfogalmaz magában mint a tanítási filozófiája alapjai. Aztán, amikor a rövid és hosszú gyakorlatunk során bedobnak minket a mély vízbe, és elkezdünk nagy osztályban tanítani, akkor borul az egész, semmi sem úgy történik, ahogy elképzeltük. Ez nem baj, pont ez a célja a gyakorlatnak, idővel helyretesszük a dolgokat, nekünk is bele kell tanulnunk a dolgokba!

Rengeteget tudnék beszélni a korábbi tanáraimról, hogy kit miért követnék, vagy pont, hogy nem követnék, de ezzel nem szeretnélek titeket untatni, és valószínűleg el sem olvasnátok a túl hosszú postot, úgyhogy ettől most eltekintek :) Helyette inkább általánosságban fogalmaznék meg néhány gondolatot, amit jelenleg a jövőbeni "Fodor Tanárnő"-ről gondolok. (Azért ezt a megnevezést adtam magamnak, mert elsősorban gimnáziumban, középiskolában szeretnék tanítani.)

Szerintem a legfontosabb dolog, amit minden tanárnak észben kell tartania az az, hogy ne felejtsük el, milyen diáknak lenni! Kezdő tanárként pláne tudjuk milyen a pad másik oldala, hiszen nemrég még mi is ott ültünk.

El kell fogadni, ha valaki nem szereti a tantárgyunkat, hiszen mi sem kedveltünk mindent, és ez így van rendjén. Pláne az én esetemben, a matematika egy tipikusan olyan tárgy, amit sokan nem szeretnek. Nem szabad erőszakosnak lenni, hogy márpedig te szereted a kétismeretlenes egyenletrendszereket, és kész! Az erőszakoskodás helyett meg kell találni az okát, miért nem szereti a tárgyat. Sok esetben azért, mert már a korábbi oktatása során az alapoknál elvesztette a fonalat. A matek olyan, mint a házépítés, bizonytalan alapokra nem lehet felhőkarcolót építeni. Középiskolai tanárként sokszor fogunk olyannal találkozni, hogy egyszerűen vissza kell menni Ádám-Éváig, hogy a gyerekek megértsenek egy-két dolgot, mert nem sikerült elsajátítaniuk a kellő tudást általános iskolában. Nem tehetjük meg azt, hogy erre a - sokszor nem létező - labilis tudásra támaszkodunk.

Úgy gondolom, hogy az is nagyon fontos, hogy gyakorlati tudást adjunk. Ne csak a levegőbe beszéljünk, mondjuk el, mutassuk meg mit hol fognak tudni használni. A tananyagot közel kell vinni a diákokhoz. Erre a célra az IKT nagy lehetőséget nyújt.

Nézzünk egy (kevésbé gyakorlati, inkább gyerekbarát) példát rá:

Van olyan diák, aki az Angry Birds játékot nem ismeri, és még nem unta meg, mert annyit játszott vele? Vajon belegondolt valamelyikük is, hogy közben a madarak milyen függvényt írnak le? Nem hiszem. Erre rá lehet mutatni, és konkrét esetekben koordináta-rendszerben elhelyezve a játékot, kiszámítani, meghatározni a függvény egyenletét. Ha ezt játék nélkül tennék, akkor biztos lenne lázadó az osztályban, és megkérdezi, ez neki mikor és hol fog kelleni? Itt a példa rá. :)

Didaktikai dolgokról még nincs túlzott kialakult képem, egyelőre még zavart érzek az erőben. Az előadásokon végig hallgattam a sok módszert, de amíg azokat gyakorlatban végig nem próbáltam, addig nem tudom eldönteni melyik az, amit szívesen használnék. Abban biztos vagyok, hogy ez leginkább a gyerekektől függ. Lehet, hogy az egyik csoport tagjai egyénileg, de egy másik osztály kooperatívan lesz hatékony.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokat tudok beszélni, azt hittem nehezebben fog megszületni ez a bejegyzés, pedig még több dolog is lenne, amiről még nem is ejtettem szót! De ezzel most lezárom ezt a postot, ha végig olvastad, köszönöm a kitartásod ;) 

GeoGebra

Nem tudom, hogy kell-e blogolni az előadásunkról, úgyhogy írok néhány sort.

Először is Emesével közösen készített prezink itt található.

A mi feladatunk az volt, hogy bemutassuk nektek a GeoGebra matematikai programot. Nehéz dolog volt olyat találnunk, amely a - főleg bölcsészekből álló - csoportot leköti, és nem rémiszti el, mert "fúj, ez túl matek". Úgy gondolom, hogy sikerrel jártunk, sokatokon látszott, hogy élvezettel rajzoltátok a szebbnél szebb kaleidoszkópotokat. Van, akinek annyira tetszett, hogy egy blogbejegyzésben megosztotta a művét, köszönjük Tzetza! :)

Nem teljesen úgy zajlott az előadás, mint ahogy terveztük, de sebaj, én így is pozitívan értékelem magunkat.

U.i.: Akik letöltötték, és megnyitották a pdf-et, azok észrevehették, hogy nem minden lépést csináltunk meg. Így is lett tervezve, hogy a feliratot csak akkor készítjük el közösen, ha marad idő, de ha valaki gyorsabban haladna, ő se unatkozzon.

Digitális kompetenciáról általában

Múlt órán a digitális kompetenciáról beszéltünk, és ebből az alábbi gondolattérkép született Text 2 MindMap segítségével:

Digitális kompetencia fejlesztése egy matematika órán?!

Képzeljünk el egy általános vagy középiskolás matematika órát! Feltételezem, hogy senki sem egy számítógép terembe helyezte el. Akkor hogyan is szeretnénk fejleszteni a digitális kompetenciát egy ilyen órán?

Ebben a félévben felvettem egy Okostelefonok a matematikatanításban című kurzust, amely elég hamar rámutatott, hogy igen is elég könnyen lehet fejleszteni. Nincs szükség számítógépekre, hiszen a mai gyerekek már úgy születnek, hogy az okostelefonok, tabletek a kezükben vannak. Előbb megtanulják kezelni az eszközöket, mint írni, olvasni. Vajon baj ez? Dehogy baj, a technika gyorsan fejlődik, és ezt a Z generációs gyerekek lekövetik. Ne tetessük el velük a telefonokat az óra előtt a táskájukba (amúgy sem fogják), inkább használjuk ki az eszközök adta lehetőséget!

Úgy gondolom, hogy mindennek és mindenkinek le kell követnie a technikai fejlődést, így az oktatásban sem szabad minden esetben a hagyományos módszereknél megmaradni. Nem azt mondom, hogy dobjuk ki az ablakon az összes körzőt, vonalzót, sőt tankönyvet és füzetet, mert mindent helyettesíteni tudunk valamilyen digitális eszközzel, hanem megfelelő arányban kell alkalmazni őket. 

Sok esetben megkönnyíti a tanár, sőt a tanuló dolgát mondjuk a GeoGebra és egyéb matematikai vagy nem éppen matematikai program. Például, ha háromszögekkel kapcsolatos tételeket tanítunk a gyerekeknek, akkor nem feltétlen kell a táblára felszerencsétlenkedni a régi körzővel és vonalzóval a hegyes- tompa- és derékszögű háromszögre az ábrát külön-külön, hanem megszerkesztünk egy esetet a háromból, és a másik kettőt kis átalakítással hamar megkapjuk. Ehhez nem kell gépteremben lenni, hogy a diákok le tudják követni, vagy saját maguk megalkotni ezeket, hiszen ez a program elérhető minden operációs rendszerű tableten és okostelefonon. Persze nem árt, ha a gyerekek megtanulnak papíron szerkeszteni, de ha már kellően elsajátították ezt a képességet, akkor át lehet térni a digitális formára. Biztos mindegyikünkkel előfordult, amikor a pontatlan, túl kicsi vagy éppen túl nagy ábra félrevitte a gondolatmenetünket egy feladat megoldása során. Ez az, ami egy okoseszközzel szerkesztett ábrával nem fordulhat elő. Ez csak egy példa volt erre a programra, a szerkesztésen kívül sok más hasznos funkcióval is rendelkezik a program, amikkel majd a holnapi (márc 7.) órán megismerkedhettek :)

Nemcsak az órán, hanem otthon is tudjuk a gyerekek digitális kompetenciáját fejleszteni. Nézzük meg kicsit a LearningApps-et. Elég könnyen mi is készíthetünk nekik begyakorló feladatokat, de akár házi feladatnak azt is kiadhatjuk, hogy egy adott témában készítsenek ők maguk tankockákat! Ha a tanulónak az általunk készített feladatot kell otthon megoldani, akkor sajnos az csak becsület alapon megy, mivel nem kapunk visszajelzést arról, hogy ki és milyen eredménnyel töltötte ki.

Ha mindenképp szeretnénk visszajelzést kapni a gyerekek teljesítményéről, használjuk a Redmentát! Ez egy magyar oldal, ahol könnyen gyorsan kérdőíveket lehet készíteni ellenőrző, pontozó, visszajelző funkciókkal. Aki nem ismerné, ajánlom a figyelmébe, akár még dolgozatíratásra is használható. (Viszonylag új kezdeményezés, fejlesztés alatt áll, folyamatosan jelennek meg újabb és újabb funkciók)

2012-ben, Norvégiában jelent meg egy videó A jövő most kezdődik címmel az IKT népszerűsítésére. Ha már vannak szuper eszközeink, miért ne alkalmazzuk az iskolákban? Hogyan tudnánk ezeket a tanulás támogatására, motiválásra használni? Azt hiszem nem kell túlzottan indokolni a videó választását, hiszen ez a kurzusunk célja!