Közösségi oldalak az oktatásban

A mai világot nehéz elképzelni közösségi oldalak nélkül. A legtöbb fiatalnak a zsebében, táskájában (és a kezében!) megtalálhatóak az okostelefonok, tabletek mobilinternet hozzáféréssel, amelyek segítségével éjjel-nappal jelen vannak a közösségi oldalakon, és követik a történéseket. Ezt az állandósult online létet miért ne használjuk ki az oktatásban?

Magyarországon a legelterjedtebb közösségi oldal a Facebook. Ennek az oldalnak néhány (matematikai órai) alkalmazását szeretném bemutatni.

Amit először is ki szeretnék hangsúlyozni az az, hogy minden esetben ZÁRT csoportot készítsünk, így amit mi vagy a gyerekek ott írunk, az láthatatlanul marad az ismerőseink, a nagyvilág előtt. Erre azért van szükség, mert biztosan lesz olyan diák, aki általában csak passzív szereplője a közösségi hálónak, nem posztol, lájkol, oszt meg semmit, és ezt a döntését tiszteletben kell tartani. A zárt csoport lehetővé teszi, hogy továbbra is rejtve maradjon, csak a csoport tagjai láthatják mit "művel".

Szerintem egy jó ötlet lenne, ha minden órán mást jelölünk ki, hogy foglalja össze a csoportban egy bejegyzés formájában, hogy mi zajlott az órán, mi a házi feladat. Az ilyen miniösszefoglalások az esetleges hiányzóknak egy remek lehetőség, hogy ne maradjanak le. Viszont azoknak a diákoknak is jó, akik ott voltak az órán, mert még egyszer látják az anyagot, igaz csak címszavakban, de ez a készülést megkönnyíti. Ez nekünk is jó, mert látjuk, hogy mennyire figyeltek a gyerekek, és mivel a házi feladat is posztolásra kerül, így nem hivatkozhat senki arra, hogy nem írta fel a feladatokat, vagy éppenséggel „de ez a tanárnő nem is mondta” :) Akár ezeket a bejegyzéseket is honorálhatjuk pluszokkal, kisötösökkel. Azoknak is járhat plusz/kisötös, akik a posztolót kiegészítik, helyesbítik.

A Facebookon lehet követni embereket/csoportokat/egyéb oldalakat, és szerencsére matematika témában is jó néhány csatorna közül válogathatunk. Ha a gyerekekkel „belájkoltatjuk” őket, akkor a hírfolyamukban megjelennek a cikkek, és remélhetőleg, ha már eléjük kerülnek, néhányra rá is kattintanak, elolvassák, megnézik őket. Ha ilyet fogok csinálni a „gyerekeimmel”, akkor biztosan a Numberphile lesz az első like-olni valójuk. Átlagos emberek számára is érthető, érdekes és nem túl hosszú videókat készítenek, igaz angol nyelven. Az összes videójuk felkerül youtube-ra, így ott egyben megtekinthetőek.

A csoportban ajánlhatunk nekik olvasni-, néznivaló anyagokat, érdekességeket, esetleg az órai kivetített anyagokat is, persze csak miután posztolta az aktuális összefoglaló.

Pl. Sorozatok témakörben a Fibonacci sorozat előkerül, erre egy érdekességet mutatnak az alábbi Numberphile videóban. A videó végén ajánlanak egy másikat, és ha a gyerek figyelmét felkeltette az első, akkor meg fogja nézni a következőt is, és így tovább. Ha valaki véletlenül rákattintana a videóra, ne aggódjon, tényleg olyan szinten magyaráznak benne, ami laikusok számára is érthető :)

Gondolom mindenki találkozott már a Facebookon keringő olyan bejegyzéssel, amely olyan matematikai feladatot tartalmaz, amelyet csak a „világ legokosabb emberei” tudnak megoldani. Sokan hiszik magukról, hogy azok közé tartoznak, és nagyon okos dolgokat tudnak írni megjegyzésben. A tanulókkal is megoszthatunk ilyen feladatokat, és megbeszélhetjük velük - akár a Facebook csoportban is -, hogy mi(k) a helyes megoldás(ok), és mit vétenek a „nagyokosok”. Itt egy példa rá, amivel a héten találkoztam: A megoldás most akkor 40 vagy 96, esetleg más?

Ahogy már korábbi bejegyzéseimben is említettem, hogy matematikai képletek bevitele nem lehetséges, ez a Facebookra is érvényes. Ez mondjuk megbocsájtható, hiszen nem az oktatás a fő célja az oldalnak. Nem ismerek olyan közösségi/oktatási oldalt, ahol ez lehetséges lenne, úgyhogy egyelőre még csak reménykedem, hogy valakinek eszébe jutunk mi is, akiknek ilyenre igénye lenne :)

Oktatóvideó készítése Powtoon-ban

A regisztráció után felajánlotta az oldal, hogy 2 napig teljes körű hozzáférést kapok az oldalon fellelhető elemekhez, funkciókhoz. Ám ez a 2 nap letelt, és a videóm elkészítéséhez olyan elemeket használtam, amelyek nem a "free" kategóriába tartoznak, és voltam olyan figyelmetlen, hogy nem töltöttem le azonnal a videót, így csak ezen a linken érhető le. A problémát orvosolná, ha a figuráimat lecserélném ingyenessé, de nem véletlenül döntöttem mellettük :)

Nem fogok túl sokat beszélni az oldal szépségéről, mert nem tudok sok jót elmondani. Matematika szakosként hiányolom a képletszerkesztőt, anélkül meg egy matektanár nem igazán tud létezni. Elég béna megoldás, ha állandóan valamilyen képletet szerkeszteni tudó programban kellene megszerkeszteni a formulákat, majd transparent képpé alakítani, és a kész terméket beilleszteni a videóba. A szerkesztőfelület sem a legmegfelelőbb, egy oldalon belül sok a három gördítősáv. (1366x768-as standard felbontású gépen) Ha lekicsinyítem az oldalt, hogy az egyik eltűnjön, akkor elég picik lesznek a betűk. De lehet, hogy ez csak az informatika szakos szememet bántja :) A felsorolás funkciót is hiányoltam (vagy el van rejtve, csak én nem találtam meg?). 

A képek méretezési lehetőségeivel sem békültem ki. A képek oldalinak felénél található pötyivel nem x/y irányban lehet nyújtani a képet, hanem az arányok megtartásával nagyítani csak. És ha én ezt a pandát le szeretném fogyasztani, akkor nem tehetem meg?! Na jó, azt még megértem, hogy a "beépített" figurákat ne bántsuk, de hogy még egy téglalapot sem lehet átskálázni..

Jaj, nem ez a feladat, hogy az Powtoon-t kritizáljam, így befejezem a postot. A videóm picit túlcsúszott a 30 sec-es ajánlott időn (1:54), de nem találtam hirtelen olyan témát, amivel ennyi idő alatt tudtam is volna kezdeni valamit. Így a tengelyes tükrözés tulajdonságait mutatja be a videó.

Dolgozatírás online kérdőívvel?!

Amikor nekiültem, hogy elkészítsem az eheti feladatot, bajban voltam a témaválasztással. Egyszerre túl sok ötlet jutott az eszembe, de egyiket sem tudtam elképzelni kérdőív formájában. Vagy matematikai képletet vagy ábrát kellett volna beszúrnia a kitöltőnek, de erre sajnos (tudtommal) még nincs lehetőség egyik kérdőívkészítőben sem. Végül az oszthatóság témakör mellett döntöttem.

Ezt a feladatsort egy 9. évfolyamos osztályba szántam, akik az Algebra és számelmélet nagy témakörön belül az oszthatóság részt ezzel zárják le. Tehát ez nem egy témazáró, hanem csak egy kis dolgozat. A gyerekeknek a kérdőív mellé szükségük van papírra, ahol a számításaikat el tudják végezni, de ha már a számítógép/tablet előtt ülnek, akár azt is használhatják.

A kérdőívemet a Redmentán készítettem el. Aki nem ismerné, annak mindenképpen ajánlom, hogy pillantson rá, mert egy nagyszerű magyar felület. 

A feladatsor a "modern_oszthatóság" direktcímen keresztül érhető el a Redmenta oldalán. 

Alapbeállítások: 

• Névtelenül, regisztráció nélkül is elérhető. Ha bevinném egy osztályba, akkor a feladatsorba beszúrnék egy plusz "kérdést", ahol a kitöltő diáknak a nevét kell beírnia, de ettől most eltekintettem.
• A kitöltésre 25 perc áll rendelkezésre.
• Mindenki csak egyszer töltheti ki (ez egy fölösleges beállítás jelenleg a névtelenség miatt, de egy osztályban szükséges).
• A feladatok és ahol lehetséges a válaszlehetőségek is véletlen sorrendben vannak.
• A beadás után azonnal kap a kitöltő visszajelzést feladatonként. Nemcsak a pontértéket, hanem válaszokra magyarázatot is kap. 

A feladatok:

6 feladatot tartalmaz a kérdőív, különböző típusú feladatokkal.

Nézzük őket sorban:

1. Ennek a feladat megoldásához a gyerekeknek meg kell adniuk a 2700 prímfelbontását, majd az osztók számának meghatározásához a tanult képletet alkalmazni. 

2. Több kérdésből álló igaz-hamis feladat a prímszámokról és az oszthatósági szabályok közötti összefüggésekről.

3. Meg kell határozni mindkét szám prímtényezős felbontását, majd megkeresni a feladatban található (nem feltétlen prímszámok közül) a közöseket.

4. Ez is egy igaz-hamis feladat, de ez egy kicsit bonyolultabb, elgondolkodtatóbb.

5. Meg kell határozni mind a négy számnak az osztóinak a számát, majd az osztók száma szerint növekvő sorrendbe rendezni a számokat.
   
6. Az utolsó feladatánál érdekes dolgot vettem észre. Chrome böngészőben megnyitva a feladatsort bosszankodtam, hogy a képletszerkesztőben bevitt szöveg nem jól jelenik meg. Megnéztem Firefox-ban is, ott viszont helyesen látszik. Vagyis ebből arra következtethetünk, hogy Chrome-ra nincs optimalizálva az oldal! 

Firefox-ban:

Chrome-ban:

Ha valaki nem jelentkezik be a kitöltés előtt, akkor az eredmény közlése előtt a rendszer felajánlja a funkciót, hogy a későbbiekben is megmaradjon. Ha nincs Redmenta fiókunk, és nem is szeretnénk létrehozni, akkor a Kihagyás gombra kattintva tovább mehetünk a kiértékelésre.

Lezárás:

Még fejlesztés alatt áll az oldal, matematikai szempontból több dolgot is kiszúrtam, ami hiányzik. A képletszerkesztő egyelőre csak a feladatszöveg megíráshoz használható, válaszlehetőségeknél vagy a kitöltők által még nem használható.(Kb. fél éve írtam a fejlesztőknek egy levelet ezzel kapcsolatban, és azt a választ kaptam, hogy hamarosan elérhető lesz. Na de mikor? :) ) Ugyanez vonatkozik a képfeltöltésre is, annak a használata is kezdetleges még. Ezeknek a hiányosságok ellenére úgy gondolom, hogy (egyelőre még) más területeken jól alkalmazható, sőt alkalmazandó felület a Redmenta!

Tanítási filozófiám

Hogy mi is a tanítási filozófiám, milyen tanár szeretnék lenni? Ezt elég nehéz megfogalmazni. Úgy gondolom, hogy mindenkinek az emlékezetében él olyan tanár, akit szeretett, és jó ötleteket tud "lopni" tőle, valamint olyan is, akit biztosan nem akar követni, ilyen tanár márpedig belőlünk nem lesz! Na ezek azok, amiket egy leendő tanár megfogalmaz magában mint a tanítási filozófiája alapjai. Aztán, amikor a rövid és hosszú gyakorlatunk során bedobnak minket a mély vízbe, és elkezdünk nagy osztályban tanítani, akkor borul az egész, semmi sem úgy történik, ahogy elképzeltük. Ez nem baj, pont ez a célja a gyakorlatnak, idővel helyretesszük a dolgokat, nekünk is bele kell tanulnunk a dolgokba!

Rengeteget tudnék beszélni a korábbi tanáraimról, hogy kit miért követnék, vagy pont, hogy nem követnék, de ezzel nem szeretnélek titeket untatni, és valószínűleg el sem olvasnátok a túl hosszú postot, úgyhogy ettől most eltekintek :) Helyette inkább általánosságban fogalmaznék meg néhány gondolatot, amit jelenleg a jövőbeni "Fodor Tanárnő"-ről gondolok. (Azért ezt a megnevezést adtam magamnak, mert elsősorban gimnáziumban, középiskolában szeretnék tanítani.)

Szerintem a legfontosabb dolog, amit minden tanárnak észben kell tartania az az, hogy ne felejtsük el, milyen diáknak lenni! Kezdő tanárként pláne tudjuk milyen a pad másik oldala, hiszen nemrég még mi is ott ültünk.

El kell fogadni, ha valaki nem szereti a tantárgyunkat, hiszen mi sem kedveltünk mindent, és ez így van rendjén. Pláne az én esetemben, a matematika egy tipikusan olyan tárgy, amit sokan nem szeretnek. Nem szabad erőszakosnak lenni, hogy márpedig te szereted a kétismeretlenes egyenletrendszereket, és kész! Az erőszakoskodás helyett meg kell találni az okát, miért nem szereti a tárgyat. Sok esetben azért, mert már a korábbi oktatása során az alapoknál elvesztette a fonalat. A matek olyan, mint a házépítés, bizonytalan alapokra nem lehet felhőkarcolót építeni. Középiskolai tanárként sokszor fogunk olyannal találkozni, hogy egyszerűen vissza kell menni Ádám-Éváig, hogy a gyerekek megértsenek egy-két dolgot, mert nem sikerült elsajátítaniuk a kellő tudást általános iskolában. Nem tehetjük meg azt, hogy erre a - sokszor nem létező - labilis tudásra támaszkodunk.

Úgy gondolom, hogy az is nagyon fontos, hogy gyakorlati tudást adjunk. Ne csak a levegőbe beszéljünk, mondjuk el, mutassuk meg mit hol fognak tudni használni. A tananyagot közel kell vinni a diákokhoz. Erre a célra az IKT nagy lehetőséget nyújt.

Nézzünk egy (kevésbé gyakorlati, inkább gyerekbarát) példát rá:

Van olyan diák, aki az Angry Birds játékot nem ismeri, és még nem unta meg, mert annyit játszott vele? Vajon belegondolt valamelyikük is, hogy közben a madarak milyen függvényt írnak le? Nem hiszem. Erre rá lehet mutatni, és konkrét esetekben koordináta-rendszerben elhelyezve a játékot, kiszámítani, meghatározni a függvény egyenletét. Ha ezt játék nélkül tennék, akkor biztos lenne lázadó az osztályban, és megkérdezi, ez neki mikor és hol fog kelleni? Itt a példa rá. :)

Didaktikai dolgokról még nincs túlzott kialakult képem, egyelőre még zavart érzek az erőben. Az előadásokon végig hallgattam a sok módszert, de amíg azokat gyakorlatban végig nem próbáltam, addig nem tudom eldönteni melyik az, amit szívesen használnék. Abban biztos vagyok, hogy ez leginkább a gyerekektől függ. Lehet, hogy az egyik csoport tagjai egyénileg, de egy másik osztály kooperatívan lesz hatékony.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokat tudok beszélni, azt hittem nehezebben fog megszületni ez a bejegyzés, pedig még több dolog is lenne, amiről még nem is ejtettem szót! De ezzel most lezárom ezt a postot, ha végig olvastad, köszönöm a kitartásod ;) 

GeoGebra

Nem tudom, hogy kell-e blogolni az előadásunkról, úgyhogy írok néhány sort.

Először is Emesével közösen készített prezink itt található.

A mi feladatunk az volt, hogy bemutassuk nektek a GeoGebra matematikai programot. Nehéz dolog volt olyat találnunk, amely a - főleg bölcsészekből álló - csoportot leköti, és nem rémiszti el, mert "fúj, ez túl matek". Úgy gondolom, hogy sikerrel jártunk, sokatokon látszott, hogy élvezettel rajzoltátok a szebbnél szebb kaleidoszkópotokat. Van, akinek annyira tetszett, hogy egy blogbejegyzésben megosztotta a művét, köszönjük Tzetza! :)

Nem teljesen úgy zajlott az előadás, mint ahogy terveztük, de sebaj, én így is pozitívan értékelem magunkat.

U.i.: Akik letöltötték, és megnyitották a pdf-et, azok észrevehették, hogy nem minden lépést csináltunk meg. Így is lett tervezve, hogy a feliratot csak akkor készítjük el közösen, ha marad idő, de ha valaki gyorsabban haladna, ő se unatkozzon.

Digitális kompetenciáról általában

Múlt órán a digitális kompetenciáról beszéltünk, és ebből az alábbi gondolattérkép született Text 2 MindMap segítségével:

Digitális kompetencia fejlesztése egy matematika órán?!

Képzeljünk el egy általános vagy középiskolás matematika órát! Feltételezem, hogy senki sem egy számítógép terembe helyezte el. Akkor hogyan is szeretnénk fejleszteni a digitális kompetenciát egy ilyen órán?

Ebben a félévben felvettem egy Okostelefonok a matematikatanításban című kurzust, amely elég hamar rámutatott, hogy igen is elég könnyen lehet fejleszteni. Nincs szükség számítógépekre, hiszen a mai gyerekek már úgy születnek, hogy az okostelefonok, tabletek a kezükben vannak. Előbb megtanulják kezelni az eszközöket, mint írni, olvasni. Vajon baj ez? Dehogy baj, a technika gyorsan fejlődik, és ezt a Z generációs gyerekek lekövetik. Ne tetessük el velük a telefonokat az óra előtt a táskájukba (amúgy sem fogják), inkább használjuk ki az eszközök adta lehetőséget!

Úgy gondolom, hogy mindennek és mindenkinek le kell követnie a technikai fejlődést, így az oktatásban sem szabad minden esetben a hagyományos módszereknél megmaradni. Nem azt mondom, hogy dobjuk ki az ablakon az összes körzőt, vonalzót, sőt tankönyvet és füzetet, mert mindent helyettesíteni tudunk valamilyen digitális eszközzel, hanem megfelelő arányban kell alkalmazni őket. 

Sok esetben megkönnyíti a tanár, sőt a tanuló dolgát mondjuk a GeoGebra és egyéb matematikai vagy nem éppen matematikai program. Például, ha háromszögekkel kapcsolatos tételeket tanítunk a gyerekeknek, akkor nem feltétlen kell a táblára felszerencsétlenkedni a régi körzővel és vonalzóval a hegyes- tompa- és derékszögű háromszögre az ábrát külön-külön, hanem megszerkesztünk egy esetet a háromból, és a másik kettőt kis átalakítással hamar megkapjuk. Ehhez nem kell gépteremben lenni, hogy a diákok le tudják követni, vagy saját maguk megalkotni ezeket, hiszen ez a program elérhető minden operációs rendszerű tableten és okostelefonon. Persze nem árt, ha a gyerekek megtanulnak papíron szerkeszteni, de ha már kellően elsajátították ezt a képességet, akkor át lehet térni a digitális formára. Biztos mindegyikünkkel előfordult, amikor a pontatlan, túl kicsi vagy éppen túl nagy ábra félrevitte a gondolatmenetünket egy feladat megoldása során. Ez az, ami egy okoseszközzel szerkesztett ábrával nem fordulhat elő. Ez csak egy példa volt erre a programra, a szerkesztésen kívül sok más hasznos funkcióval is rendelkezik a program, amikkel majd a holnapi (márc 7.) órán megismerkedhettek :)

Nemcsak az órán, hanem otthon is tudjuk a gyerekek digitális kompetenciáját fejleszteni. Nézzük meg kicsit a LearningApps-et. Elég könnyen mi is készíthetünk nekik begyakorló feladatokat, de akár házi feladatnak azt is kiadhatjuk, hogy egy adott témában készítsenek ők maguk tankockákat! Ha a tanulónak az általunk készített feladatot kell otthon megoldani, akkor sajnos az csak becsület alapon megy, mivel nem kapunk visszajelzést arról, hogy ki és milyen eredménnyel töltötte ki.

Ha mindenképp szeretnénk visszajelzést kapni a gyerekek teljesítményéről, használjuk a Redmentát! Ez egy magyar oldal, ahol könnyen gyorsan kérdőíveket lehet készíteni ellenőrző, pontozó, visszajelző funkciókkal. Aki nem ismerné, ajánlom a figyelmébe, akár még dolgozatíratásra is használható. (Viszonylag új kezdeményezés, fejlesztés alatt áll, folyamatosan jelennek meg újabb és újabb funkciók)

2012-ben, Norvégiában jelent meg egy videó A jövő most kezdődik címmel az IKT népszerűsítésére. Ha már vannak szuper eszközeink, miért ne alkalmazzuk az iskolákban? Hogyan tudnánk ezeket a tanulás támogatására, motiválásra használni? Azt hiszem nem kell túlzottan indokolni a videó választását, hiszen ez a kurzusunk célja!